Benne vagyunk a Mátrixban

Már elmenőben voltam, amikor a lépcsőházban összetalálkoztam Gofrival, aki zavartan bolyongott, s azt mondta, úgy érzi magát, mint a Mátrixban, én meg jól megörültem a hasonlatnak, mert tényleg.
Azt azért nem állítanám, hogy én lennék Neo, azt, meg pláne nem, hogy Morpheus, esetleg a fekete macska szerepét bírom felvállalni ebben a hülye szereposztásban. A macskáét, aki megjelenik, csak éppen időnként olyan, mintha adáshiba lenne, szóval ahogy Smith ügynökék újra és újra átírják a rendszert, úgy kényszerülök én is újra és újra ugyanabba a szerepbe, csak éppen fogalmam sincs, ki kivel van, és mit akar.
Ma újabb órarend problémákra ébredt a Mátrix, szóval az, hogy reggel a rohadék csúcsforgalom és útlezárások miatt éppen nyolcra beestem, még semmit sem segített rajtam, mert mindjárt az igh irodájába lettem hívatva, hogy értésemre adja, az az óra, amit ő nem méltóztatott berakni az órarendbe, az nem lehet akkor, amikor én kitaláltam, mert az egy olyan óra, ami arra van fenntartva, hogy HÁTHA megbeszélés lesz. Akkor ott eljátszottuk a bazdmetebarom kezdetű játékunkat, mondjuk  csak udvariasan ordítozva, és kizárólag csak a kollégákkal együtt káromkodtam a folyosón, ami pedagógiailag helytelen, de megbeszéltük, hogy mentálhigiénés céllal hetente egyszer engedélyezzük magunknak, hogy csúnya szavakat gyűjtsünk csapatépítő gyakorlat címén.
Így most akkor nulladik órát fogok tartani, kértem hozzá számítógépes termet, majd nézünk TED-es előadókat, meg bóbiskálunk, míg a nyálunk a billentyűzetre nem csorog. Nem érdekel.
A 15 perces nagyszünetben 25 perces megbeszélést tartott Bridge, melyben meghallgathattuk 'Tejóistendesokadolgom' című monológját, melynek végén sajnálatos módon nem szaggatta meg csini ruhácskáját, valamint ismertette, kinek melyik lesz a szerencsenapja, amikor egész nap ügyelhet a folyosókon, továbbá felhívta a figyelmünket arra, milyen nehéz az ő élete. Nekem személy szerint is könny szökött a szemembe.
Utána aztán kiderült, hogy tulajdonképpen az is lehet, hogy a nap első felében még a tegnap érvényben lévő órarend szerint, a nap második felében azonban már az új szerint kell tanítani. Én mindenesetre elhúztam, amint sikerült az összes eddigi órámat visszamenőleg is beadminisztrálni az elektronikus naplóba. Persze mínusz sok órán állok, mert a Nagy Órarendbűvölő a heti 21 órám helyett csak 12-őt osztott be az ideiglenes órarendbe, de sebaj, majd legfeljebb nem kapok túlórapénzt.
Az iskolából viszont újra a Nagy Reálhozam Quest következett, ma két állomást jártam végig, mely jutalma nem maradt el. Kénytelen leszek a meghatottságtól csupa nagybetűvel: HOZZÁJUTOTTAM A REÁLHOZAMOMHOZ!!! Augusztus 9-dikén adták postára, ma ugye szeptember 13-dika van. Ez idő alatt egyetlen értesítést sem kaptam, viszont eltelefonáltam kábé hatezer forintot, és elautóztam ennél egy kicsit többet. Amikor megkérdeztem, a postán, vajon miért nem kaptam egyetlen értesítőt sem, a nő csak pislogott. Pedig hálistennek ő nem is a Sanyival volt nyaralni.
Minden jó, ha a vége jó. Itthon vagyok. Remélem, TSB nem vágja fel az ereit, mert őt ma még a szőnyeg szélére is akarta állítani Bridge, csak sajnos közben el kellett mennie ebédelni, úgyhogy TSB nagy plénum előtti beszólása kis időre megtorlás nélkül maradt. Hiba a Mátrixban. Nem gond, holnapra megint átírják.