Azt meg kell szokni az embernek, hogy vannak helyzetek, amikor véget ér a romantika, és maradnak az észérvek. Észérvek alapján búcsúlevelet kapni is sokkal könnyebben feldolgozható, mint romantikusan ...
Ma reggel búcsúlevelet kaptam Mike Edwardstól. Észérvek alapján.
Mike Edwards a Borders vezérigazgatója, és arról értesített, hogy negyven év után a Borders, az Egyesült Államok egyik legnagyobb könyvértékesítő vállalata, bezárja a boltjait. Hogy mi vezethetett ide, arra természetesen van logikus, üzleti magyarázat. Rossz döntések, az internet és az elektronikus könyvek jelentőségének fel nem ismerése, hogy a legkézenfekvőbbeket említsük.
A Borders történetének rendkívül sok tanulsága van. Az eladósodás és a meggondolatlan terjeszkedés üzleti öngyilkosság. Még akkor is, ha mindez a legjobb szándékkal történik. Még akkor is, ha emberek százezreinek a Borders üzletei nyújtották a lehetőséget, hogy könyvet vegyenek a kezükbe, hogy kulturális rendezvényeken, felolvasóesteken vegyenek részt. Még akkor is, ha most majd a neten rendelhetnek, de nem vehetik vásárlás előtt kézbe a kiadványokat. Még akkor is, ha a piac, a józan ész, egy ideje az elektronikus könyveket részesíti előnyben.
Nem akarok romantikázni, pedig lehetne. (És nem azért, mert ez volt Amerikában a kedvenc könyvesboltom.) Tényleg lehetne siránkozni, hogy hova lesz a nyomtatott könyv, az olvasás, a könyvek illata. De a dolog nem működött, nem működhetett tovább. Az üzletben, tetszik, nem tetszik, a ráció a főnök.
Igen, most majd ezrek veszítik el az állásukat, sokan lesznek kedvetlenek, sokan gyászolják a Borderst. Én is, pedig túl sokat nem vásároltam náluk. De most majd megint kicsit a romantikára építve, mégis sokkal ügyesebben, valaki megvalósítja az álmát, és új üzleteket nyit. Az új üzlet pedig majd sikeres lesz, mert tanul az előd hibáiból.
Azt hiszem, és bocsássanak meg a közgazdászok, mert nem vagyok szakember, tehát ez csak egy vélemény, Magyarországon túl sokat romantikáznak az üzleti életben. Túl sokáig, pontosabban. Mert egy jó üzlet alapötlete általában romantikus. Valaki szeretne valamit csinálni: főzni, rendet rakni maga körül, könyveket kiadni stb. Aztán beindul az üzlet, és tovább romantikáznak, a ráció meg elmarad.
A magyar gazdaság irányítói is mintha ilyen romantikus alkatú emberek lennének. Vannak jó ötleteik, aztán ... A megvalósítás már nem nagyon megy. A vállalatok meg úgy ragaszkodnak a hervatag szerelmes rózsacsokorhoz, mintha ... nem is tudom. Közben a menyasszony már fél éve lelépett.
Nem a hideg racionalitás a kedvenc műfajom, de azt gondolom, életképtelen, agyontámogatott vállalatok életképtelen gazdaságot szülnek. Néha vége van a romantikának, és akkor fel kell állni az igazgatói székből, és azt kell mondani, szép volt, köszönjük, innen próbálja más. Lehet ezt jobban is csinálni.
A politika egy része romantika. A másik része meg üzlet. Egy ország irányításához kevés a jó szándék és a romantikus hév. Jó volna, ha ez néha eszébe jutna a politikusoknak is .
És dehogynem, összességében marhára sajnálom, hogy bezárnak sok-sok ezer könyvesboltot. Sajnálom, hogy azt gondolja a piac, az elektronikus könyveké a jövő, pedig csak egy szép hosszú áramszünet kellene, hogy az ellenkezőjéről megbizonyosodjanak. De ez romantika, és már megkaptam a búcsúlevelemet. Vége van.
