Azt meg kell szokni az embernek, hogy vannak helyzetek, amikor véget ér a romantika, és maradnak az észérvek. Észérvek alapján búcsúlevelet kapni is sokkal könnyebben feldolgozható, mint romantikusan ...
Ma reggel búcsúlevelet kaptam Mike Edwardstól. Észérvek alapján.
Mike Edwards a Borders vezérigazgatója, és arról értesített, hogy negyven év után a Borders, az Egyesült Államok egyik legnagyobb könyvértékesítő vállalata, bezárja a boltjait. Hogy mi vezethetett ide, arra természetesen van logikus, üzleti magyarázat. Rossz döntések, az internet és az elektronikus könyvek jelentőségének fel nem ismerése, hogy a legkézenfekvőbbeket említsük.
A Borders történetének rendkívül sok tanulsága van. Az eladósodás és a meggondolatlan terjeszkedés üzleti öngyilkosság. Még akkor is, ha mindez a legjobb szándékkal történik. Még akkor is, ha emberek százezreinek a Borders üzletei nyújtották a lehetőséget, hogy könyvet vegyenek a kezükbe, hogy kulturális rendezvényeken, felolvasóesteken vegyenek részt. Még akkor is, ha most majd a neten rendelhetnek, de nem vehetik vásárlás előtt kézbe a kiadványokat. Még akkor is, ha a piac, a józan ész, egy ideje az elektronikus könyveket részesíti előnyben.
Nem akarok romantikázni, pedig lehetne. (És nem azért, mert ez volt Amerikában a kedvenc könyvesboltom.) Tényleg lehetne siránkozni, hogy hova lesz a nyomtatott könyv, az olvasás, a könyvek illata. De a dolog nem működött, nem működhetett tovább. Az üzletben, tetszik, nem tetszik, a ráció a főnök.
Igen, most majd ezrek veszítik el az állásukat, sokan lesznek kedvetlenek, sokan gyászolják a Borderst. Én is, pedig túl sokat nem vásároltam náluk. De most majd megint kicsit a romantikára építve, mégis sokkal ügyesebben, valaki megvalósítja az álmát, és új üzleteket nyit. Az új üzlet pedig majd sikeres lesz, mert tanul az előd hibáiból.
Azt hiszem, és bocsássanak meg a közgazdászok, mert nem vagyok szakember, tehát ez csak egy vélemény, Magyarországon túl sokat romantikáznak az üzleti életben. Túl sokáig, pontosabban. Mert egy jó üzlet alapötlete általában romantikus. Valaki szeretne valamit csinálni: főzni, rendet rakni maga körül, könyveket kiadni stb. Aztán beindul az üzlet, és tovább romantikáznak, a ráció meg elmarad.
A magyar gazdaság irányítói is mintha ilyen romantikus alkatú emberek lennének. Vannak jó ötleteik, aztán ... A megvalósítás már nem nagyon megy. A vállalatok meg úgy ragaszkodnak a hervatag szerelmes rózsacsokorhoz, mintha ... nem is tudom. Közben a menyasszony már fél éve lelépett.
Nem a hideg racionalitás a kedvenc műfajom, de azt gondolom, életképtelen, agyontámogatott vállalatok életképtelen gazdaságot szülnek. Néha vége van a romantikának, és akkor fel kell állni az igazgatói székből, és azt kell mondani, szép volt, köszönjük, innen próbálja más. Lehet ezt jobban is csinálni.
A politika egy része romantika. A másik része meg üzlet. Egy ország irányításához kevés a jó szándék és a romantikus hév. Jó volna, ha ez néha eszébe jutna a politikusoknak is .
És dehogynem, összességében marhára sajnálom, hogy bezárnak sok-sok ezer könyvesboltot. Sajnálom, hogy azt gondolja a piac, az elektronikus könyveké a jövő, pedig csak egy szép hosszú áramszünet kellene, hogy az ellenkezőjéről megbizonyosodjanak. De ez romantika, és már megkaptam a búcsúlevelemet. Vége van.
Itt is már vagy 10 éve igyekeznek meghonosítani az elektronikus könyveket, de csekély sikerrel. Számomra elég nehéz elképzelni, hogy felváltsam a könyv évtizedek óta megszokott érintését a hideg műanyag-darabbal, az idővel szemet rontó képernyővel, amit túl sokat néz már így is az ember... Persze, anyagilag jobban kijönnének a gyártók... rövid távon.
VálaszTörlésCsak az a rövidtávú gondolkodás a probléma mindenütt, mintha az emberek az "utánam az özönvíz!" jelszavát követnék minden téren...
Engem nem zavarnak az elektronikus könyvek, bár az a tapasztalatom, hogy csak egy kütyüvel több. És ráadásul nem is tudok hosszasan képernyőről olvasni, mert nem bírja a szemem.
VálaszTörlésDe mindig arra gondolok, hogy ha mondjuk egy hétig áramszünet lenne, akkor mi a fenét csinálna az a sok ember, aki csak elektronikusan tudja elképzelni a szórakozást. Messzebb nem is kell menjek, a gyerekeim is bajban lennének. :)
Engem leginkább az zavar, hogy rengeteg elektromos hulladék keletkezik már így is...
Néha arra gondolok, hogy egyesek már se fogat mosni, se narancsot csavarni, se borotválkozni, se egy doboz konzervet se tudnának kinyitni, he nem lenne áram... S akkor a fűtésről, főzésről, szórakozásról már ne is beszéljünk! Távoli fiatal koromban hétfőn nem volt TV adás Magyarországon. Lehet, hogy ez is hozzájárult a népesség-probléma megoldásához? Nem sírom vissza a régi időket, de néha az is eszembe jut, hogy egy ország teljes lebénításához elég lenne az áramszolgáltatást kikapcsolni...
VálaszTörlésAbszolút. És ez annyira nyilvánvaló, hogy nem csak nekünk jut mindez eszünkbe.
VálaszTörlésDe manapság a nagy tömegeknek semmiféle B-tervük nincs. Arra lennék kíváncsi, hány családnak van otthon gyertyája. (Nem az a két órát világító teamécses persze.)