Sajnos nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy a meglévő két gyereknapomból egyet feláldozzak, mert a tanár nem vehet ki szabadságot akkor, amikor szeretne (ott van neki az egész nyár, pihenjen akkor), arról nem is beszélve, hogy májusban majd szeretnék elmenni egy konferenciára, oda meg a főnököm gyaníthatóan csak úgy enged el, ha kiveszek egy gyereknapot.
Ez van, én bemegyek dolgozni, bár azt tapasztalatból tudom, hogy a diákok egy jelentős része szülői igazolással ma távol marad, egy másik részüket meg már tegnap hazaküldték a városi kollégiumokból, hiszen az ő szobáikat kiadta a város a hétvégi rendezvények miatt. A maradék diákcsapatnak pedig nyilván pont annyira lesz kedve a mai napot az iskolában tölteni, mint nekem. Úgyhogy középiskola ide vagy oda, ma játéknapot tartok, és egy percig sem furdal majd a lelkiismeret, hiszen a játék is fejleszt mindenfélét. Például a szombati munkanapok túléléséhez szükséges humorérzéket.
de legalább angolul fogtok játszani, ugye?!:)
VálaszTörlés(meg van egy olyan érzésem, hogy hétköznapokon sincs túl sok kedved tanitani, de bocs, ha nem igy van... nem rosszmájúságból mondom, de sok bejegyzésedből ez olvasható ki... kár:(
(A Múzeumba végül elmentetek? (Klimt ügyben)
Persze. ::)) Szoktunk különben is játszani, egy héten egyszer biztos, de van, hogy többször is. Ma az illusztrációként választott képen látható játékot viszem/vittem egyikként. (Pictureka a neve.) A másik egy angol nyelvű Scrabble. Azt is nagyon szeretik a diákjaim. Ha nagy a csoport, például első órában sokan voltak, akkor a maradék gyerekkel ország-várost játszunk. Vagy valami másféle szójátékot.
VálaszTörlésVan olyan, hogy nem nagy kedvvel tanítok, de azt igyekszem a blogbejegyzésre tartogatni, és nem a diákoknak mondogatom.
Az persze tényleg igaz, hogy arról nem születik blogbejegyzés túl gyakran, ha jól sikerül egy óra; kicsit idegen a személyiségemtől, hogy arról írjak, milyen klassz órát tartottam. Inkább akkor gondolkodom itt el a tanításról, amikor valami probléma merül fel. Merthogy ez nem egy tanítás-módszertani blog, hanem egy gondolkodós blog. Ha jól mennek a dolgok, azon nem szoktam agyalni. :)
Ja igen, a múzeum. Még nem mentünk, mert nem tudtunk közös időpontot találni. Hol nekik nem jó, hol nekem nem. Persze az is benne van, hogy mindjárt érettségiznek, és lassan azért megérkezik a stressz hozzájuk is... (Egyébként a Zsolnay negyedbe akarnak menni, nem Klimt-nézőbe. :) )
VálaszTörlésJó lenne nekik, ha sikerülne elvinned őket! Belőlem gyerekkoromban lett szenvedélyes kiállítás-látogató: rajztanárom 10 éves korunktól cipelt bennünket tárlatokra! Azóta is olyan áhítattal megyek, mint más a templomba...
TörlésMajdcsak összejön. :)
Törlés...pedig pozitiv dolgokra szivesebben ráhangolódna az ember, mint olvasó.... ha nem is módszertani fejtegetésekre:) (a fotón nagyitva se látszik a szöveg minyelvűsége:) apropo: te be tudod mérni, hogy kik olvassák a blogodat? ill. biztos vagy abba, hogy az iskolából senki? Azt meg gondoltam, hogy Pécsen nincs most Klimt kiállitás, de az ő ürügyén vetődött föl az "ügy"...
VálaszTörléshát akkor kivánom neked, hogy ne kelljen írnod iskolai dolgokról ...
::)) Világos ez a pozitivitásigény részedről, de ezt nem biztos, hogy ki tudom elégíteni. Pláne azok után, hogy ma megint az irodájába hívatott a főnököm 'elbeszélgetésre'.
TörlésAz iskolában van néhány barátom, aki olvassa a blogot. Egyébként meg minden mondatomért vállalom a felelősséget. Bárki is olvassa. :)
Az én Picturekám angol-spanyol kétnyelvű darab, még Amerikában vettem. Ha jól tudom, most már van magyarul is.
Törlésnyugi, be tudom szerezni máshonnan a "pozitivitásigényem", nem várom el tőled, csak mindig olyan kellemetlenül érint, amikor már megint valami negativitást kapok iskolával kapcsolaztaban...nem a feleeősségvállalással kapcsolatban mondtam, amit, hanem te irtad, hogy mást irsz a blogba, mint amit mondsz a diákjaidnak nevezetesen...
VálaszTörlésde hagyjuk, nincs ennek sok értelme... itt te vagy itthon...és azt irsz, ami jól esik (a többiről nem is beszélve....)
Aliz, a diákjaimat kedvelem. Nem mindig vagyok elégedett a teljesítményükkel, de nem ez a legnagyobb baj. Szeretem, hogy változatos a munkám, hogy emberek között vagyok, hogy van olyan nap, amikor úgy érzem, tettem valami jót velük.
TörlésUgyanakkor mindaz, ami pillanatnyilag az iskolában zajlik, ellentétes azzal, amit én az iskoláról gondolok. Olyan dolgokat tartanak fontosnak, amiknek nincs köze a minőségi munkához. A külsőségek lettek fontosak, a hízelgő embereket példának állítják.
A mérleg nyelve lassan az elégedetlenség oldalára billen. Ha így lesz, felmondok.
A diákjaimat soha nem terhelem az iskolavezetés és a saját elképzeléseim közötti különbséggel. Nekik ehhez nincs közük.
És valóban, ez egy olyan blog, ahol otthon érzem magam. Minden elkeseredettségemmel és örömömmel együtt.
Trollok és mazochisták mindig is voltak a blogvilágban, és félő, hogy ez mindig is így lesz.
VálaszTörlésÉn, ha egy blogon kellemetlenül érzem magam, többé nem megyek oda.
Jajugyan, Aliz se nem troll, se nem mazochista. Egyszerűen csak, hála az égnek, egészen más emlékei vannak a tanításról. Néha irigylem! :::)))
TörlésHát, ha nem szólsz eszembe se jut, hogy ma munkás szombat van. És én még olyan iskolába is jártam, ahol minden szombaton volt tanítás!
VálaszTörlésIgazán hálás lennék, ha ezt az információt nem használnád a hétvégi oktatás szerény hatékonyságának bizonyítékaként.:)
Nézd, akkor egyrészt az volt a megszokott, másrészt a hétköznapi oktatás hatékonysága is minden bizonnyal jobb volt. Én már csak minden második szombaton mentem, meg is látszik a műveltségemen.
TörlésNem volna baj különben semmi, ha az oktatás nem csak kipipálandó szám volna a naptárban. :)
Én is dolgoztam még fiatalon fél napot szombaton, olyankor szoktam elolvasni az ÉS-ben az utolsó oldalt - a számomra legérdekesebbet...
VálaszTörlésDe mostanság már az élet is tele van élettel...
jé, tényleg, mi még évekig ugyanolyan munkanapként tanitottunk szombaton, mint a többi, szokásos "hétköznapon", aztán az átállás annyira túlzsúfolta a megmaradó 5 munkanapot, hogy kellett is az a 2 "pihenő" nap utána,, egybként meg rákérdeztem erre a mostani szombati "tanitás(?)"ra, és azt hallottam, hogy nem volt kötelező a gyerekeknek(?), illetve csak "gyerekmegőrzés" volt a célja, ezek szerint még túl is teljesitettél, az (angolnyelvű!:) játékkal:)
VálaszTörlésja, és jó vasárnapi pihenést! (..." mert megérdemled":)
VálaszTörlés