2012. április 14., szombat

A pofonokról

Azt olvasom szerte a hírportálokon, egy fiatalember leparasztozta a vidéket úgy an blokk. A dolognak van előzménye is, hiszen a fiatalembert Pécsett egy koncertje alkalmával valóban pofán vágták.
El lehet ezzel a hírrel kapcsolatban gondolkodni elég sok mindenen, hogy egyrészt aki a művészi produkciójának érdekességfaktorát úgy látja jónak fenntartani, hogy minden egyes koncertje alkalmával lesmárol egy lányt, az ugye kicsit azért egy kicsit gyengécskének tűnik, (lehet, hogy nem az persze, és ennek van valami mélyen művészi mondanivalója), másrészt azt is jelzés értékűnek vehetjük, hogy a 'vidék' nem olyan megértő, mint a felvilágosult főváros művészetekben jártas nagyvilági közönsége.
Most egy pillanatra tekintsünk el attól, ki a bunkó ebben a történetben, mert nem ismerem a feleket, és nem is ez a lényeg. Nézzük egy kicsit általánosabban a jelenséget, mert szerintem van relevanciája az egész mai magyar társadalmi közhangulat szempontjából.
Ha nagyon lecsupaszítom, mi történt, akkor azt kell mondanom, van egy magát isteni szerepben látó ember, aki túl régen saját magánigazságai alapján felépített világban él. Ez az ő világa, szerinte ez a lehető világok legjobbika. Van ilyen. Ebben a világban ő Isten, lábai előtt hevernek az alsóbbrendű lények, akiken átgázolva Ő megvalósíthatja az önmaga által felépített Rendet. Aki ebbe beleszól, aki ez ellen lázad, gondolattal, szóval, cselekedettel vagy mulasztással, az az Ellenség, a Sátán maga.
Ma Magyarországon sok ilyen ember él.
Amíg az önmagát Istennek képzelő egyén nem rondít bele a közösség életébe=nem óhajtja saját világát egyedülinek, másoké felett állónak elismertetni, nincs is baj. De általában nem ez a helyzet. Ez a fajta világlátás igen hamar átalakul. Ingerültségből, intoleranciából paranoiává.
A paranoia persze betegség, a lélek betegsége, melyet jó esetben értő emberek igyekeznek gyógyítani, enyhíteni. Nem ilyen jó esetben a türelmetlen, és pszichológiailag képzetlen átlagember, a köz egy hatalmas pofonnal kúrál. Minél nagyobb a paranoiás által birtokolt hatalom, annál nagyobb a pofon.

11 megjegyzés:

  1. Több országban (majd mindegyikben) tapasztalható jelenség a rangsor, melyen mindenki talál "lejjebb valót" inzultus gyanánt (Natasa Moszkvában használta nagyon lebecsülő hangsúllyal valakire: "деревня !" ) Kérdés, hogy mit szól ehhez a "paraszt", akit emígyen inzultusként használnak...
    Az adott "művész"re nyilván mások "néznek le"...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen. Nem a földrajzi helyzet számít az ilyesmiben. ::))

      Törlés
  2. Annak eldöntésére, hogy vidéken vagy Budapesten van több paraszt, nem mernék vállalkozni.
    Léteznek békés istenek is. Nem csak istenből van sok, de parasztból is. Nagyon sok.

    VálaszTörlés
  3. Engem az adott esetben a "paraszt" szó használata zavar: elég jól ismertem ezt a kategóriát ahhoz, hogy inzultusként ne használjam...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Már megint a szóértelmezéshez jutunk. Mindig a nyelvvel van a baj. :))

      Törlés
    2. Tulajdonképpen számomra nem volt világos, pontosan mit is mondott a fiatalember. De nem ez a lényeg.

      Törlés
    3. Azt nem tudom, hogy mi a lényeg nálad, de jó paranoidnak lenni. Nyugodtan lehülyézhetem a világot. Aztán a menetrendszerűen érkező pofánvágás bizonyítja, hogy üldöznek a hülyék.

      Törlés
  4. Korunk népbetegsége a paranoia. ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üldözzük egymást? Mint a fogócskában.

      Törlés