2012. február 24., péntek
A mi időnk
Lehet olyan, hogy a tér és az idő akaratlanul, kéretlenül, lehetetlenül kitágul, átfordul, átváltozik valami mássá, mint ami. A pécsi délután így változhat időtlen Lengyeltóti délelőtté, terasszá a szoba, nyárrá a tél, békés napsütötte boldogsággá a mindennapok szürke nyűgjei. Magunk varrta, meleg, levendulaillatú zsebbé az idő durva vászonzsákja.
Ha ezt a mi időnket, ezt a mi terünket megadná nekünk egyszer az Isten, én nem kérnék tőle többé semmit.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Ámen
VálaszTörlésMindig szeretek erről a témáról olvasni!
VálaszTörlés::))
VálaszTörlésA kép ment háttérképnek!:-)
VálaszTörlésHa lesz időm, egyszer küldök egy teraszos válogatást. :)
TörlésÉn már régót5a nem kérek tőle semmit.
VálaszTörlés-5
VálaszTörlésNéha ad akkor is, ha nem kéred. ;)
Törlés