Tulajdonképpen vége van a télnek még akkor is, ha tegnap éjjel kinéztem az ablakon, és nem ezt láttam. Jövő héten állítólag olvadni fog. Az hiszem, mindenkinek elege van a télből.
Tegnap az utolsó orvosi körön is túlestem, szemésznél voltam. A bácsika, akihez évekig (évtizedekig) jártam, végképp nyugdíjba ment. Kilencven felé jár már, de mindig nagyon friss volt szellemileg, és legendásan jó szemész. Az utódja egy idősebb hölgy. Mondjuk kedves. Azt mondta, most már kellene olvasószemüveg, ha hosszasan olvasok. A test engedetlenségének újabb jele.
Mire minden orvost körbejárok, kezdhetem az egészet elölről. Pedig beteg sem vagyok, mi volna, ha valami bajom lenne?
A diákok is huzatosak szegények a héten. Az egyik csapkod, a másik sír, a harmadik a padon fekszik üveges szemmel. Van olyan, hogy valaki egyik nap nem jön valamiért, aztán nem is jön többet. Egy fiú például nem akar iskolába járni. Bár még csak tizedikes, nagykorú. Nem lehet csinálni semmit, mondja az osztályfőnöke. Fene tudja, lehet, hogy nem is kell.
A kollégák is furcsák. Ki csendes depressziós, ki egyszerűen csak bolond. Bridge erélytelen, de legalább néha jó felé kapisgálja a problémák gyökereit. Az etikátlan viselkedést tetten érni is nehéz, meg megelőzni is. A gerinctelenek lázadónak állítják be magukat.
A márciust várom különben, leginkább azért, mert megyünk a teraszra. Addigra elkészül TSB meg VM névnapi ajándéka is talán. De ezt szeretem bennük. Ők ketten azok, akik soha, semmilyen körülmények között sem sürgetnek, nem szépelegnek, és nem bántanak. Majd ma ebédnél megcsókolom őket, VM-et különösen, mert neki ma van a neve napja.
Azt hiszem, ez a hosszú és kemény tél kicsit-nagyot megviselt...
VálaszTörlésJó kis hangulatjelentés, tökéletesen érzem amit írtál. Várom a teraszos összejöveteleteket én is, mert lesz egy jó beszámoló róla...(?)
VálaszTörlésJó ez a zenei aláfestés. Jamie gyerek egy túlmozgásos tanítványomra hasonlít, de ő nem zenész lett, hanem cigánykutató.
VálaszTörlésTényleg mindenkit megviselt a tél.
VálaszTörlésA teraszról lesz beszámoló, naná, de sajnos csak március végén megyünk.
Akimoto, én azt hiszem, tulajdonképpen nem is tudom, mivel foglalkoztál régebben. Valami szerkesztőségi ötletem volt eddig, de ott ugye nincsenek túlmozgásos tanítványok...
Különben meg akkor se érdekel már a hó, ha az Isten az összes felhőjét kiszakítja. Punktum. :)
Zé,az egyetem után öt évig tanítottam oroszt és magyart, majd egy kanyarodással lap-ill. könyvszerkesztőségekben loptam a napot több évtizeden át, amíg nyugdíjba nem küldtek.
VálaszTörlésa lap mi volt, akimoto?
VálaszTörlésés nem hiányzott a tanítás, tanitványok?
Így akkor értem. Mármint a tanítvány dolgot. :)
VálaszTörlésKedves Mindannyian! Utáltam tanítani, és utáltam az iskolát. A gyerekeket külön-külön szerettem, csak együtt nem! A lap az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat egyik részlege volt, majd a nydíjazásom után külsőztem gazdasági és bulvárlapoknál (nem soknál), egy évig az Androméda c. csillagászati lap olvasószerkesztője voltam.
VálaszTörlésIlyen sz. emberek is vannak, mint én.
Ja, és kihagytam a Pedagógiai Szemlét, ott is egy évig senyvedtem. Onnan a Móra, attól kezdve boldog voltam, elégedett, és örültem a nehézségekenek, melyeket jólesett legyőzni. :)
VálaszTörlésJanikovszky Éva idéjében is voltál a Móránál?!
VálaszTörlésAkimoto, ::::)))) Nem mindenki szeret tanítani, és ez jól is van így. Néha, azt hiszem, lassan én is kiszeretek belőle.
VálaszTörlésAliz, igen. Ő volt a főszerkesztőnk.
VálaszTörlésZé, mit tehet az, aki másfelé vonzódik?
VálaszTörlésAz nem tanít. Gondolom. Hogy pontosan mit is csinál akkor, azt nem tudom. Most magamról beszélek persze, mert azt hiszem, neked jó volt az olvasószerkesztőség.
VálaszTörlés