Egy anekdotával kell kezdjem, hogy egy kicsit mentsem magam. Az anekdota nagyon röviden így szól:
Ferenc József vadászni ment Gödöllőre. Minden el volt rendezve, olyannyira, hogy elővigyázatosságból biztos kezű vadászok vették körül az uralkodót. Végül egy vadkan tűnt fel, akit Ferenc József eltalált ugyan, de könnyebben megsebesítenie sikerült csak.
Mivel a sebesült vadkan nem kedvességéről híres, az egyik vadász kilépett az uralkodó mögül, és fültövön lőtte a felbőszült állatot.
A királynak haja szála sem görbült, a vadász pedig várta jól megérdemelt jutalmát. Ferenc József azonban bosszúsan fordult a vadászhoz, és azt mondta: Mégis ki szórakozik itt? Maga vagy én?
Nos, ez most azért jutott eszembe, mert ezt az anekdotát Tóth Eszter mesélte egy dokumentumfilmen a Tóth Árpád kiállításon mégpedig a modern irodalommal, modern költészettel párhuzamba állítva. Azt mondta, ő maga is gyakran gondolkodik el egy-egy modern költőt olvasva, és teszi fel a kérdést: Mégis ki szórakozik itt?
Hát ez jutott eszembe Terrence Malick új filmjét, Az élet fáját nézve, hogy édes jó Istenem, tényleg, mégis ki?
Mielőtt valaki félreértene, gyorsan mondom, a film nem rossz. Legalábbis nem olyan Giant Octopus stílusban, hanem egyszerűen idegesítő. Mármint számomra, ezt is gyorsan hozzáteszem. Viszont büszke vagyok magamra, hogy sikerült (három részletben) végignéznem mind a 139 percet. (Erre mondják, hogy egy örökkévalóságnak tűnt?)
Az a helyzet, azt hiszem, kétféle ember van, az egyik, aki szereti a 2001 Űrodüsszeiát, a másik, aki ki nem állhatja. Én az utóbbi csoportba tartozom, és nagyon valószínűnek tartom, hogy Az élet fája is ilyen film.
Egyrészt rengeteg csodálatos perce van, fantasztikusan fotózott és kiváló zenével kísért képkockák, sőt Brad Pitt, Sean Penn és Jessica Chastain is nagyszerűen alakítja a karaktereket. (Na jó, Sean Pennt szeretem, amúgy dolga nemigen van a filmben.)
Aztán ezt leszámítva van egy óra Carl Saganba oltott létfilozófia youtube 'szépzene-szépvideó' stílben, meg egy óra családi pszichodráma. Ezeket Terrence Malick összeöltötte valami dagályos, messianisztikus, műfilozófikus giccsbe, amit ha jól értem, művészfilmnek illene hívnom.
Nekem ez kicsit kevés az üdvösséghez. Hol van ez a film egy Tarkovszkijtól vagy egy Bergmantól? De mondom megint, lehet, hogy bennem a hiba.
Pedig ... mint annyiszor, ebből is lehetett volna egy nagy film, mert azt hiszem, Malick tulajdonképpen tehetséges rendező. Rendezhetne mondjuk filmet csak családi drámáról vagy egy operafilmet is el tudok képzelni, mert a filmet végül csak a zene miatt néztem végig.
Az élet fáját annak ajánlom, aki ... na jó, én nagyon nem ajánlom senkinek, csak filmesztétáknak, hátha kiderítik, hogy legalább a rendező jól szórakozott.
Mert a kérdés örök. Mire való a művészet?
A kritikusok egy része pont így vélekedett a cannes-i fesztivál után, ezért hagytam magam befolyásolni és nem mentem el egnézni...
VálaszTörlésNéha elbizonytalanodom, mennyire lehet hallgatni a belső ösztönre vagy türelmesnek kell lenni. Annak idején, amikor a 2001 Űrodüsszeiát néztem, 20 perc után kijöttem a moziból.
VálaszTörlésKell-e a művészetnek érthetőnek lenni bárki számára vagy lehet elitista, és elég-e, ha csak egy szűk réteg érti? Az előbbire hajlok.
Miért nem szereted a 2001 Űrodusszeiát?
VálaszTörlésEleinte utáltam , aztán simán nem értettem. Húsz év elteltével megkedveltem.
na MAJD ÉN megnézem, és megmondom. ::::))))
VálaszTörlésFrappáns befejezés, mert hát az örök kérdésre tényleg ez a válasz: arra, hogy a művész jól szórakozzon.
VálaszTörlésGyörgyi, nem tudom megmagyarázni. De az is igaz, soha nem éreztem késztetést arra, hogy megpróbáljam végignézni. Pillanat ... Nem, most sem érzek ilyesmit. :)
VálaszTörlésGofri, jól van. Bátorság. You can do it!! De hoppá, te nem színháztörténész vagy??? Vagy má' filmesztéta is??? Irgalom atyja!
Kedves Névtelen, (néha gondolkodom, mindig ugyanaz az ember névtelen-e... Na mindegy) szerintem nem ez az egyetlen válasz. Van ilyen is persze. ::))