Nem akarom elkiabálni, de mintha nem lenne több bontatlan doboz. Ez persze önmagában még nem egy jelentős teljesítmény, és nem jelenti azt, hogy rend is van mindenhol, de mondjuk mérföldkő a költözés sagában. Sőt, tegnap este még a könyvespolcon is sikerült kicsit pakolni, így az óriási káoszból minikáoszt alakítottam ki. Lukácsot látókörön kívülre száműztem, Augustinus mellé pedig végre bekerülhetett Martin Buber A tűzpiros hajú Friderika helyett.
Hogy ettől-e vagy attól, hogy Borcsi és a macska is rajtam aludt, egy éjszakára elhagytak a rémálmaim, és végre kialudtam magam. Jó lenne pár ilyen éjszaka, de jövő szerdán már dolgozom, úgyhogy hamarosan várhatóak az iskolai típusú rémálmok.
Azért nagyon igyekszem nem stresszelni azon, mi mindent nem csináltam meg a szabadságom alatt, és próbálok mélyeket lélegezni. Ezt is a jógából tanulom.
Ja igen, beköszöntött az allergiaszezon. A homeopátiás orvos szerint nem véletlen, hogy ilyenkor van bajom. Szerintem sem. Segít ez rajtam? Nem. Egy újabb biztos tudás, amivel nem tudok mit kezdeni.
Tényleg, nem lehetne, hogy csak olyasmiben legyek biztos, amivel kapcsolatban tudok is tenni valamit? Mert ebből a tehetetlen tudásból kicsit sok van raktáron. Ezeket kellene bedobozolni örökre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése