Nem olyan könnyű megmondani, mi vonz egy emberben, de biztosan nem egyszerűen az, amit létrehoz. Inkább az, ahogyan valamit létrehoz, és ahogyan az alkotás és az ember kapcsolata tükröződik a munkájában.
Már amikor a nyolcvanas években először hallottam Laurie Andersont, megfogott valami ebben a nőben. Nem a zenéje.
Nem tudom, hogy kell azt hívni, amit csinál, vagy hát tudom, de az elnevezéseknek nincs jelentősége. Van viszont jelentősége egyrészt a hangjának, a zenei virtuozitásának, a gondolatiságának, annak hogy úgy zenél, képeket hallok.
Sokféle stílusa van, hol jobban, hol kevésbé emészthető. Rees után ma Anderson, mert valahogyan ez a nő csillagász és kozmoszkutató, matematikus és nyelvész. Közben zenész, aki képeket készít.
Milyen zene ez? Van benne mindenféle. A minimalizmusból annyi amennyi még jó, az elektronikából annyi, amennyi még nem embertelenít el, a hangjából pedig végtelen sok.
Laurie Anderson hamarosan hatvanöt éves lesz. Azt szeretném, ha száz évig élne.
1:13-nál 'so thick', nem 'so think', de egyébként stimmel.
kukuuukuukuku, its cold outside...:)
VálaszTörlésCoolsville - I'm gonna get there on my own.
VálaszTörlés:::))) Sokkal több Laurie Anderson rajongó van, mint az ember elsőre gondolná. ::))
VálaszTörlésMentek Kremsbe? Április 28-án (szombat) fellép Laurie a Donaufestivalon.
VálaszTörlésÉn sajnos nem.
VálaszTörlés