Én nem tudom, mire való a szó. Hacsak arra nem, hogy megint legyen mit félreérteni. Hogy megint legyen min megbántódni. Mellékölteni egy egész képzelt holdudvart, átértelmezni, darabokra szaggatni, felszeletelni, kifordítani, megrágni, visszaköpni a szembe.
Jobb nem szólni semmit. Csak az a baj, hogy a csendet néha még a szónál is jobban tudom gyűlölni.
A Csend kertjében
VálaszTörlésHallgat a láncfűrész,
az erdő nem ritkul tovább,
esznek a legények,
nem lopják a fát.
Nem szól sehol magnó,
se ócska gramofon.
A csend kezem lefogja,
bénultan hagyom.
Hallgatásomnak
ő az őre és a foglya,
és hálóként befon.
Írni nem tudok, hát
leteszem noteszem;
majd ha lehull a béklyó,
megint előveszem.
Előveszem talán,
pár perc múlva majd megint,
de az ijesztő csend most
engem éberségre int.
A szavak csak eszközök. Az érthetőség, a megértés az emberen múlik.
VálaszTörlésA csend számomra az információs vákuumot jelenti, egyben az elraktározódott információk feldolgozásának korát, a gondolkodást.
::)) Trendo, ez milyen kis romantikus, amikor hallgat a láncfűrész!
VálaszTörlésKósza, bár én sokat, és sokszor feleslegesen beszélek, nem mindig utálom a csendet én sem. :)
A szavak arra is jók hogy az általuk okozott károkat feloldják.
VálaszTörlésErre a legrövidebb és legegyszerűbb szó a
Bocsánat.
Szerintem még hangtanilag is szépen cseng.
Tartalmilag a legmélyebb érzéseket képes a helyes mederbe terelni.
Én nagyon szeretem a szavakat. Amikor azon gondolkoztam melyik érzékszervem elvesztése viselne meg a legjobban az a hallás és a beszéd.