2011. október 2., vasárnap

Világnap

Tegnap volt a zene világnapja. Annyit gondolkodtam, hogy mit lehet mondani, hogy kit lehet megidézni, akire azt mondhatnánk, hogy na ilyen A ZENE. Persze nem találtam, mert olyan sok mindenki van. Viszont eszembe jutott a két kisfiú, akik a Takoma parkban zenéltek. Legyenek ők az illusztráció, mert zenélni bárkinek, bárhol, bármit lehet, sőt érdemes is, mert minden zenéléstől mindig egy kicsit  jobb lesz  a világ.
A felvétel minősége nem a legjobb, nem vagyok valami ügyes filmes, ezért elnézést kérek. Azért talán a hangulat átjön.

2 megjegyzés:

  1. nekem a ZENE az a LGT és a dal:

    "És már semmi más nem érdekel,
    csak a zene, a zene, a zene,
    és most azt játszom, amit én akarok,
    de kalapálni már rég nem tudok.

    Hát hé, mondd, mi lesz velem,
    ha kihullott a gitár a kezemből?
    Hé, mondd, mi lesz velem,
    ha elfáradtál a zenémtől?

    Én éltem úgy, ahogy te is éltél,
    mikor gyerekek voltunk még,
    s aztán oldalba vágtak:
    "Ideje már, hogy komolyabb ember légy!"
    Hát megráztam magam, és játszani kezdtem,
    hogy ne legyen velem gond.
    De azóta is csak gondolkodom,
    csak azon, csak azon, csak azon, csak azon..."

    vagy valami ilyesmi.....

    VálaszTörlés